Üdvözlünk a Seth.hu-n!
Érezd jól magad!

Egy szokásos Seth-ülés

„Minden egyes szót úgy jegyeztem le, ahogy diktálta; semmit nem tettem hozzá, nem töröltem, nem változtattam meg. Mintha láthatatlan kéziratból olvasna Jane, amikor átadja az anyagot, annyira biztos és lényegre törő az átadása. S diktálási sebességét nyilvánvalóan az a sebesség korlátozza csupán, amivel én írni tudok."

Robert F. Butts (A korai ülések, 1. könyv)

Jane és Rob általában hetente kétszer, esténként tartottak üléseket. Ezeket nevezték „szabályos” vagy „betervezett” üléseknek – azokkal az alkalmakkal szemben, amikor Seth spontán „ugrott be” hozzájuk vagy Jane ESP-óráinak [*] hallgatóihoz.

A szokásos heti két alkalommal körülbelül 20:00-21:00 körül kezdtek készülődni az üléshez: leültek, Rob előkészítette jegyzetfüzetét és tollát, hiszen ő jegyezte le saját fejlesztésű gyorsírásával az ülések szövegét. Mindketten Seth megjelenésére várakoztak.

Az ülések elején rendszerint az jelezte Seth jelenlétét, hogy Seth-Jane széles mozdulattal levette (Jane) szemüvegét, és – mint arról Robert F. Butts tudósít az 511. üléshez írt bevezető jegyzeteiben – „határozott változásokon” ment keresztül:

„A transzban Jane két fontos változáson megy keresztül. Egyrészt szögletesebbé válnak a mozdulatai. Másrészt arcizmai átrendeződnek, feszesebb, keményebb lesz az arca, gondolom, a beléáramló energiától – vagy tudattól. Ez a változás némelykor egészen szembetűnő; ilyenkor mindig azonnal észre is veszem, hogy Seth jelen van.

Azt hiszem, ezek a változások, amelyeken Jane a szeánszok alatt keresztülmegy, abból fakadnak, hogy kreatívan fogadja be a Sethnek nevezett entitás vagy lényeg egy részét, és a saját fogalmai szerint hímneműnek értelmezve jeleníti meg. Eredeti módon alakul át Sethté, lenyűgöző élmény végignézni, részesülni belőle.”

Seth rendszerint úgy kezdte az ülést, hogy „Jó estét”-tel köszöntötte Robot, majd belekezdett a diktálásba. Rob így jellemezte a Jane átalakulását követő transzállapotot és az ilyenkor feltáruló Seth-személyiséget:

„Jane általában rendkívül gyorsan közlekedik ki-be a transzban. A szemét a szeánsz alatt nem hunyja be, legfeljebb rövid időre; általában félig vagy teljesen nyitva van, és sokkal sötétebb, mint a természetes színe. Az ülések alatt Kennedy-hintaszékében foglal helyet, bár néha feláll, és tesz néhány lépést. Előfordul, hogy a transzban cigarettára gyújt, vagy iszik egy-egy korty bort, sört vagy kávét.”

„Jane hangja a transzban lehet szinte társalgási tónusú, hangerejű és tempójú, de ezek a jellemzők igen széles skálán változhatnak. Általában valamivel mélyebb és erősebb, mint a ’saját’ hangja. A ’Seth-hang’ egyszer-egyszer rendkívüli mértékben fölerősödik, határozottan férfias felhangok szólalnak meg benne, és tisztán érezhető a mögötte rejlő, óriási energia. Üléseink legtöbbje azonban eléggé csöndesen zajlik.

Seth angol kiejtését nehéz volna meghatározni. Nevezték már oroszosnak, írnek, németesnek, hollandosnak, olaszosnak, még franciásnak is. Maga Seth egyszer tréfásan megjegyezte: beszédmódja ’kozmopolita származásának’ köszönhető, és sok életen keresztül alakult ilyenné. Jane meg én úgy gondoljuk, egyszerűen csak egyéni, és az emberekben saját etnikai hátterük és érzelmi beállítottságuk szerint kelt más-más hatást.”

„Akármilyen mértékben van jelen Seth, a jelenléte mindig jellegzetes és barátságos. Egy másik személyiség az, akit hallgatok, akivel beszélgetek.”

Jane maga rendszerint nem volt tudatában a Seth-szövegek megalkotásával járó kreatív folyamatoknak. Így írt saját transzállapotairól 1971-ben, a Seth könyve: A lélek örök érvényessége cím? Seth-könyvhöz írt Bevezetésében:

„…vannak azért rendkívüli élményeim az ülések alatt, amelyek némiképp kárpótolnak a tudatos alkotói részvétel hiányáért. Gyakran részesülök például Seth hatalmas energiájából és humorából, élvezem érzelmi gazdagságát, s egy nagyon különös szinten találkozom Seth személyiségével. Tisztán érzem a hangulatát, a vitalitását, jóllehet nem felém irányul, hanem azok felé, akikhez éppen szavait intézi. Mégis érzem ezeket, amint átáramlanak rajtam.

…gyakran vannak másféle élményeim is, amikor Seth számára beszélek. Néha belső látomásokat élek át. Ezek olykor Seth szavait illusztrálják, úgyhogy egyszerre kétféleképpen jut el hozzám az információ, máskor teljesen függetlenek a leírt szövegtől. Az ülések közben többször volt „testen kívüli” élményem is, amikor tőlem több ezer mérföldre történő eseményeket láttam.”

Az ülés végén Seth általában a „kellemes jó estét” vagy a „legszívélyesebb üdvözletem mindkettőtöknek” formulával köszönt el, Jane pedig kijött a transzból. Ahogy Rob írta:

„Olykor, ha a transz különösen mély volt, percekig is eltart, amíg ’rendesen visszajön’ belőle, ahogy mondani szokta. Az ülés után szinte mindig eszik velem egy-két falatot, akármilyen későre jár az idő.”

Ha szeretnéd összehasonlítani Jane Roberts normál beszédhangját azzal, hogy hogyan beszél transzban, Sethként, hallgasd meg a honlapunkon található hangmintákat.

következő

[*] ESP: érzékfeletti észlelés (az „extrasensory perception” rövidítése). Jane Roberts 1967-től 1975-ig tartott ESP-órákat, hogy segítsen mások ESP-képességeinek fejlesztésében.

Utolsó frissítés: 2005. 12. 20.



© 2003-2024. Seth.hu - Minden jog fenntartva | Szabályzat | Elérhetőség